Mesterek a taijiról

Néhány videót szeretnék figyelmetekbe ajánlani. Az elsőben mesterem, Han Kui Yuan beszél a taiji gyógyító hatásáról, miközben bepillanthatunk egy általa tartott edzésébe:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=7tOJSBotZOM

Májusban Soltvadkerten tartott szemináriumot Han mester és tanítványa Molnár Gábor, aki tanárom és taiji-testvérem. Az alábbi videó-részletekben, melyeket a HalasTV készített, ők beszélnek a taiji és a csikung gyakorlás jelentőségéről:

http://www.halasmedia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6409&&Itemid=207

http://www.halasmedia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6410&&Itemid=207

Feng ZhiQiang

Május 5.-én pekingi otthonában elhunyt Feng ZhiQiang a Chen stílus 18. generációs nagymestere, a HunYuan Chen Taijit alapítója. Halálával távozott az utolsó Chen Fake belső tanítványai közül.

Tanításai minden belső erős irányzatot gyakorló számára hasznosak lehetnek. Mindig nagy veszteségnek éljük meg egy Mester elvesztését, de tudnunk kell, hogy tanításai velünk maradnak és egész életünkben meríthetünk belőlük. Így szomorkodás helyett emlékezzünk az egyik legfőbb tanításra: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni…  Nyugodj békében, nagypapa!

Életéről itt olvashatsz részletesen:
http://chen.hu/mestereink/

Taiji quan (太极拳)

Kínából származó mozgásrendszer, melyet a harcművészetek királynőjénk is szoktak nevezni. Jelenleg Európában és Kínában is ez az egyik legnépszerűbb mozgásforma. Harcművészet, ugyanakkor jelentős egészségmegőrző (~helyreállító) szerepe van. A szónak rengeteg írásmódja ismert, Mo-on talán a legelterjedtebb a tájcsí, tai-chi, és a taiji. A quan (csuan) szó öklöt jelent és a stílus neve után használják. A kung-fu kifejezést Kínában összefoglalóan használják a harcművészetekre, sőt minden kitartóan és hosszú ideig végzett tevékenységre, gyakorlatra használják. Pl. a teaszertartás végzésének, vagy a kalligráfia (szépírás) művelésének is van kungfuja. Sőt emberekre is használják a „van kungfuja” kifejezést, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy az illető kitartó, elhivatott és a lelkesedés tűze ég benne. 

A kínai harcművészetek az erő alkalmazásának módja szerint két csoportba sorolhatók: külső erős (kemény, fizikai erőt használó) és belső erős (lágy, a belső erőt használó) stílusok, vagy irányzatokra. A taiji utóbbiak közé tartozik. A többi belső erős stílus: a xingyi quan (hszinjí csuan), a bagua zhang (pakua dzsang) és a yiquan(jícsuan) az összes többi harcművészet külső erős (pl. a judo, a karate, az aikido,stb). A csikung nem harcművészet, hanem egy mozgásrendszer, mely csível végzett gyakorlatokat jelent, és amely bármilyen más mozgásrendszer (harcművészet, vagy tánc, jóga, torna, stb.) kiegészítője lehet.

A taiji kialakulása meglehetősen homályos múltra tekint vissza. A különböző taiji stílusok általában mint a sajátjukat érzik a legősibbnek, abban viszont egyetértenek, hogy kialakulása a hagyomány szerint Zhang San Feng taoista szerzetes nevéhez kötődik.

A taijin belül 5 stílust különböztetünk meg: chen (csen), yang (jang), wu, öreg wu és sun (szun) stílust. Magyarországon a yang és a chen stílus a legelterjedtebb, emellett wu stílust is oktatnak. Én a chen stílus képviselője vagyok, amely a Kína középső részén található Chen faluból származik, ahol a 20. század elejéig kizárólag apáról-fiúra, mesterről-tanítványra öröklődött a tudás, más faluból származókat (vagyis idegeneket) nem oktattak. Chen Fake (Csen Fákö) volt a 20. század legjelentősebb Csen Tájcsi mestere, aki 1917-ben Pekingbe ment, hogy mindenkivel megismertesse a stílust. Róla azt tartották, hogy tökéletes harcművészeti tudással rendelkezett, ugyanakkor emberségéről és szerénységéről volt híres, amiért kortársai is nagy tiszteletben tartották. Legelismertebb tanítványai voltak Tian Xiu Chen (Tien Sjucsen) és a jelenlegi nagymester, Feng Zji Qiang (Fong Dzsi Csiáng), aki több évtizedes tapasztalatait és más stílusok leghatékonyabb mozdulatait alapul véve kialakította saját tanítási rendszerét, a Csen stílusú Szinji Hunjuan Tájcsi Csuan –t (Chen shi Xin Yi Huan Taiji Quan). Tian és Feng mesterek tanítványa volt az én mesterem: Han Kui Yuan (Han Kui Jüan) 19. generációs taiji-mester, aki 2000 óta oktat Magyarországon.

A mesterekről bővebben itt olvashatsz: http://chen.hu/mestereink/

A chen stílus fő jellegzetességei a kis és nagy körök, a gyors és lassú mozgás, a magas és mély állások, a lágy és kemény mozdulatok folyamatos váltakozása. A taiji rendszerének alapját a formagyakorlatok és a különböző alapozó gyakorlatok adják, ezek elsajátítása évekig tart. A formagyakorlatok mozdulatok sorozatából épülnek fel és a lépésszám szerint nevezték el őket. Kezdő tanítványok először a 24 lépéses formagyakorlatot tanulják meg, amely jó alapot biztosít a magasabb lépésszámú és egyben bonyolultabb formák elsajátításához. Ezek a 48, 71 és 83 lépéses formagyakorlat, illetve fegyveres formagyakorlatok, melyeket karddal, szablyával, illetve legyezővel hajtunk végre. A formagyakorlaton kívül a csikung, illetve ennek részeként az önmasszázs tanítása is fontos részét képezi az oktatásnak. A gyakorlás célja a testtudat fokozása, a figyelem és a mozgás összehangolása, a lélek lecsendesítése által –vagyis a szellem, a tudat és a csí (belső erő) edzése.

A taiji szó eredetileg –a taoista filozófia szerint- a mindenséget foglalja magába, amely 2 részre oszlott (jin és jang-ra), melyek folyamatos változásban, áramlásban vannak. A helyesen végzett taiji gyakorlat is folyton változik, áramlik, sohasem áll meg. Ennek megvalósítása hosszú időt és kitartó gyakorlást igényel, vagyis aki elkezd tájcsizni, gyorsan beláthatja, hogy a taiji-tanulása sohasem ér véget, vagyis nem a cél, hanem maga az út.

A 24 lépéses formagyakorlat 2 változata:  

http://www.youtube.com/watch?v=ZpHTfw5_Kfw

http://www.youtube.com/watch?v=jj8G5BHJDzc&feature=plcp

 

Taiji quan története, stílusai

A szónak rengeteg írásmódja ismert. A két végletet emelném ki: a leghelyes a kínai pinjin átírás szerinti: taiji,  ami egyáltalán nem jó: a „thai” formájú írásmód, ugyanis a tájcsinak semmi köze nincs thaiföldhöz. J Ismert és elfogadott írásmód még a „tai chi, taichi, tai-chi, tai ji,”. Kiejtése minden esetben: „tájcsi”, vagy hosszabb elnevezése: taiji quan, azaz „tájcsi csuan”. A quan: öklöt jelent, a taiqi pedig „nagy végső”-t. Vagyis a taiji quan magyar jelentése: nagy végső ököl.

A kínai harcművészetek az erő alkalmazásának módja szerint két csoportba sorolhatók: külső erős (kemény, fizikai erőt használó) és belső erős (lágy, a belső erőt használó) irányzatokra.
A taiji utóbbiak közé tartozik (a többi belső stílus: a xingyi quan, a bagua zhang és a yiquan).

A taiji quan napjainkban az egyik legelterjedtebb kínai harcművészeti és egészségmegőrző módszer, Kínában és a nyugati világban egyaránt. Kialakulása meglehetősen homályos múltra tekint vissza. A különböző taiji stílusok általában mint a sajátjukat érzik a legősibbnek, abban viszont egyetértenek, hogy kialakulása a hagyomány szerint Zhang San Feng taoista szerzetes nevéhez kötődik. Ő mintegy 6-700 évvel ezelőtt, a Yuan és Ming dinasztia idején élt a Shaolin templomban, ahonnan a Wudang hegyre költözött. A legenda szerint egyszer meditáció közben arra lett figyelmes, ahogy egy kígyó és egy daru küzdenek egymással. Látta, hogy a daru mindig keményen csapott le, így a kígyó lágy mozgással védte ki a daru támadásait, ellen nem állva hárította, és így megmenekült. Ennek hatására alakította ki a taiji harcművészetét, amelynek egyik alapelve, hogy a lágy legyőzi a keményet.

Zhāng Sānfēng 

A taiji -mint önálló harcművészeti ágon belül 5 stílust különböztetünk meg: chen (csen), yang (jang), wu, öreg wu és sun (szun) stílust. Az 5 stílus közös gyökerű, fontosabb alapelveik azonosak, de a mozgásrendszerük különbözik. Az egyes stílusok főbb jellemvonásai:

Chen stílus – fő jellegzetessége folyamatos, áramló mozgás, amelyben a kis- és nagy körök, a gyors és lassú mozgások, a magas és mély állások, valamint a lágy és kemény mozdulatok váltakoznak. A stíluson belül 2 irányzatot különböztetünk meg: a Chen falui- és a pekingi ágat. A stílus modernizációja és terjesztése a pekingi ág megalapítójához, a 17.generációs mesterhez, Chen Fake-hoz kötődik.

Yang stílus – Yang Luchan a Chen család 14. generációs mesterétől, Chen Chang Xing-től tanult. Később kialakította saját stílusát, melyet elsősorban a nemesek gyakoroltak.  A stílus mozdulatai lassúak, egyenletesek, elegánsak, kiterjedtek és ívesek.

Wu/Hao stílus – az első Wu stílus –melyet „öreg Wu”-ként is emlegetnek- a Yang és Chen stílusból ered, mozdulatai lassúak, finomak, magas és szűk állásokkal. Wu Yuxiang mestere Yang Banhou volt, a Yang család 2. generációjának tagja, valamint a 14. generációs Chen Qingping.

Wu stílus – a második Wu stílus, Wu QuanYu-től ered, aki Yang Banhou tanítványa volt. Jellegzetes a megdöntött testtartás, miközben arra gondolnak, hogy a tartásuk függőleges.



Sun stílus – a stílus Sun Lutang-től származik, aki Hao Weijian tanítványa volt. A sun mozgásanyaga 3 stílust ötvöz, ezek a Wu taiji, Xingji és Bagua.

Chen Fake

Yang Luchan

Wu Yuxiang



  







a Chen stílus eredete

A Chen stílusú taijiquan a Kína középső részén található Chen faluból származik, ahol a 14. generációig (19. század eleje) kizárólag apáról-fiúra, mesterről-tanítványra öröklődött a tudás, idegeneket –az ő felfogásukban ez más faluból származókat jelentett- nem oktattak.

  

A Chén család a 9. generációját képviselő Chén Wang Ting-et tekinti a Chén taijiquan megalapítójának, Chén Wangting (1600-1680), aki a Míng időszak végén és a Qíng-dinasztia uralkodásának kezdetén élt, számtalan utazása során a többféle harcművészeti stílust elsajátított és elismert harcművésznek számított. Shandong tartomány katonai elöljárója volt. Harcművészetéről alkotott nézeteit összekötötte a kínai orvoslással. Szülőfaluja (Chen Jia Gou, a Chén család faluja) védelmezésekor sok elismerésben részesült és nagy tisztelet övezte. Mikor idősebb lett, falujában maradt és az általa elsajátított legjobb technikákból létrehozott egy új stílust, melyet a taoista filozófiára támaszkodva taijiquan-nak nevezett el.

Chen Wanting

  A 14. generációs mester Chén Changxing (1771-1835) írta meg az első könyvet a taijiról. Ő vonta össze a Chén stílus első és második formáját és Ő tanította Yang Fukui-t (Yang Lu Chang), aki a Yang taiji megalkotója volt.

  A 16. generációs Chén Xin írta a következő tanulmányt a Chén stílusról. A Chén stílusú taiji mozdulatainak végrehajtásáról, alapelveiről Gu Luxin /Chén Fake beavatott tanítványa/ is írt könyvet, amely két kiadást ért meg (1963, 1964) és napjainkban is tankönyv értékkel bír.

Chen Fake

A 17. generációs Chén Fake (1887-1957) mester Chen Yangxi három fia közül a legfiatalabb volt. Hírnevét fiatalkori győztes harcaival vívta ki. 1928-ban unokaöccse Chén Zhaopi hívására Pekingbe ment, ahol újabb győzelmei tovább növelték tekintélyét. Ezután megnyitotta első edzőtermét Pekingben.

Pekingben sok tanítványt oktatott a Chén család harcművészetére, és közülük nagyon kimagasló volt Tian Xiuchen (1916-1984) és Feng Zhiqiang tudása. 



Feng Zhiqiang

Tian Xiuchen

  A 18. generációs Feng Zhiqiang 1928-ban született Sulu megyében, Hebei vidékén. A Feng család híres volt harcművészeti hagyományáról. Ezt a hagyományt folytatva, shaolin stílusokat tanult nagybátyjától, majd 12 évesen Pekingbe költözött, ahol tanítványa lett, Hu Yaozhen nagymesternek, akitől elsajátíthatta a Nèigōng-ot és a Xīnyì liuhequán módszerét. Mikor, Hu mester látta tanítványa kitartását, szorgalmát és nagy tehetségét, beajánlotta őt Chén Fake mesternél és gondjaira bízta. Néhány évtizeddel később Feng Zhiqiang lett Chén Fake jogutódja, folytatva Chén Fake mester, Chén stílusú taijiquan hagyományait. Elősegítette, hogy a Chén stílusú taijit szerte a világon megismerjék, gyakorolják.

Han Kuiyuan

   Magyarországra 1997-ben jutott el a Chén taiji, Han Kuiyuan (1948-) 19. generációs mester által. Harcművészeti tanulmányait 5 éves korában kezdte, shaolin stílussal. Később Tian Xiuchen mesterhez került, akinél megismerhette a Chén taiji fortélyait. Tian mester látva szorgalmát és elhivatottságát, hamarosan a legjobb tanítványai közé emelte. Tian mester 1984-ben bekövetkezett halála után, Feng Zhiqiang mester fogadott tanítványa lett, később kinevezték a Pekingi taiji park vezetőedzőjének. Han mester 2000 óta oktat Budapesten. Jelenleg számos tanítványa oktatja a chen stílusú taijit az ország számos településén.

Han KuiYuan

Videófilm a mesterről: édes-savanyú