Kövek a patakban

Mindannyian kövek vagyunk az élet folyójában. Felületesen szemlélve egyformák, csúnyák és jelentéketlenek. De ha figyelmesen nézed a patakot és benne a köveket, rájössz, hogy mindegyik más és más. Más az alakjuk, a formájuk, de még a színük is. És vannak egészen különlegeseik is. Van, hogy a fény egy bizonyos szögben világít meg egy követ, amitől az teljesen megváltozik: különös fényben kezd ragyogni. Persze ehhez kell a szemlélő is, aki észreveszi. Egy átlagos, jelentéktelennek tűnő kő is lehet gyönyörű szép és különleges, ha megfelelő időben, a megfelelő szemlélő nézi. Aztán a pillanat elmúlik és a kő ugyanolyan jelentéktelen lesz megint, mind az összes többi. Szinte felismerhetetlen, megtalálhatalan a többi között. De ha kitartóan keressünk, rálelhetünk és hazavihetjük magunkkal azzal a tudattal, hogy ezentúl megosztja velünk szépségét és különlegességét.  

A Taiji titkai

Mindegy, hogy
Fent vagy lent, előre vagy hátra, jobbra vagy balra.
Mindegyiket Yi-vel,
Ne csak a formát kövesd.

A kínai gondolkodás szerint kétféle elme van. Az egyik a Xin (szív), azaz az érzelmekkel átitatott elme, a másik a Yi, a bölcsességet hordozó elme. Az érzelmekkel átitatott, azaz a yang-elme olyan mint a majom: ide-oda ugrál, állandóan mozog, változik, könnyen kerül felfokozott állapotba, az érzelmek befolyásolják és szórakoztott. A bölcsesség-elme viszont yin típusú, és úgy viselkedik mint a gyeplőn tartott ló: ereje hatalmas, mégis irányított. Ha rosszindulatottal találkozunk, bölcsesség-elménk megfontolt belátásával próbáljuk irányítani a helyzetet, ne az érzelmi elmével. Lássunk a felszín mögé, vegyük észre a valódi mozgatórugókat! Ilyenkor soha ne engedjük, hogy érzelmeink eluralkodjanak rajtunk, mert ha az indulatok irányítanak, elveszítjük a testünk és a szellemünk fölött is az uralmat. Ha viszont az érzelmek nem uralkodnak el az elménken, akkor nyugodtak vagyunk, és tiszta fejjel, helyesen ítélünk. A feszültségmentességet úgy érjük el, hogy megtartjuk a test középpontját és ellazítjuk az izületeinket. Ilyenkor a test és az elme összpontosul, a gondolatok nem zavarodnak össze, és nem szóródnak szét.

részlet dr.Yang Jwing-Ming: A legendés mesterek Taiji-titkai c. művéből

Munkahelyi torna 1. - Nyaktorna

Teljesen elmerevedett a nyakam, alig tudom mozgatni, megnyomkodnád egy kicsit! -kéri az asszony férjét, aki -hogy mielőbb túllegyen a dolgok és tovább nézhesse a focit- jó erősen "megmarkolássza" neje fájós nyakizmait, amitől az asszonynak hosszú időre elmegy a kedve, hogy újra megkérje. Ismerős szituáció?

Egyre többen panaszkodnak fájós, elmerevedett nyakizmokra, egyre többeknek "áll be" a nyakuk, egyre többen szednek izomlazítót. Vajon hányan tudják, hogy mindez megelőzhető egy egyszerű, napi 5 perces tornával?
Micsoda, torna? Ráadásul minden nap? Ez macerás, úgyis elfelejtem, nincs kedvem hozzá, ennyitől nem javulok meg, stb -jön a válasz. Vagy:

Micsoda? Munkahelyi torna? Na de kérem! Az én munkahelyemen ilyesmi nem engedélyezett. Nem is tudom mi lenne, ha észrevennék, hogy munkaidőben tornázom, még a végén ezért veszíteném el az állásom?

Kifogások keresésében a magyarok világbajnokok lennének, ha lenne ilyen verseny :)
Szerencsére egyre többen felismerik, hogy saját maguknak is tenni kell azért, hogy egészségi állapotukban, közérzetükben tartós változás álljon be. Nekik ajánlom az alábbi videót, a Házipatika.com archivumából.
Naponta 5 perc, de a lelkesebbek akár naponta 2* is végigcsinálhatják.

Ne tévesszen meg senkit a gyakorlatok egyszerűsége! Itt a rendszerességen van a hangsúly! Az eredmény már 1-2 hét elteltével érezhető: csökken a fájdalom, lazábbak az izmok, könnyebb a mozgás. Természetesen csak akkor, ha MINDEN NAP elvégezzük a gyakorlatokat.

http://www.youtube.com/watch?v=O59vm-hS95M

Taoista numerológia

„A Taiji a Wuji szülötte, és anyja Yinnek és Yangnak.”

A Wuji  maga a végtelen tér, az üresség, a létezők Eredendő Természete, az 1 és oszthatatlan. A Tao legfontosabb jellemzője az Üresség (Wuji), amit a buddhizmus „Nem-dualitás” (nem kettőség) –nek nevez, mint a végső elérendő lelki állapot jellemzője. Az üresség megértésével nem érdemes bajlódnunk, mert Csoug-ce szerint: a végessel megérteni a végtelent éppoly nehéz, mint a kút mélyén élő békának elmagyarázni a tengert.

„A Wuji egyszer önmagától megmozdult, és így megszületett a mozgás, vagyis a Yang. Azonban, ha valami megmozdul, szüksége van egy alapra, amihez képest megmozdulhat, ez a Yin. Ekkor a végtelen térben már létezett egy középpont, és az azt körülvevő végtelenség. Mivel a térben megjelent a pont, megjelent vele a kint és a bent, a fent és a lent, a jobbra és a balra stb. Megszületett a Yin-Yang kettősége, a Taiji.”

Jin és a Jang, a két ősprincípium, őserő, ellentétpárok, melyek minden létezőben jelen vannak, arányuk folyamatosan változása generálja világunkban a mozgást, a változást.

A három alap - Az univerzumnak három szférája van: az ég, a föld és az emberi világ, melyekre jellemző a qi 3 állapota: égi qi (a megtestesületlen qi tiszta összetevője, vagyis jang eleme); a földi qi (a megtestesületlen qi nehéz és zavaros része, a jin rész). A maradék, összekeveredve alkotja az embert és az összes létezőt. Az emberi qi nem más, mint a földi- és az égi qi összekapcsolódásából eredő, emberre jellemző energiahalmaz.

Az öt változó állapot (öt fázis, öt elem)
Ha a dolgok működését tovább vizsgáljuk, találkozhatunk az Öt Változó Állapottal, amely a Három Alap megjelenésének és változásainak szabályszerűségét mutatja be. Az Öt Változó Állapot a Fa, a Tűz, a Föld, a Fém és a Víz. Ezek az állapotok, bár szoros összefüggésben állnak a hozzájuk tartozó természeti jelenségekkel, nem azonosak velük. A Fa inkább a dolgok fásságára, a Tűz a dolgok tüzességére stb. utal. Az állapotok szoros kölcsönhatásban vannak, hol segítik, hol gátolják egymás működését. Ebből az öt elemből épül fel minden létező.

A nyolc gua (kua) : Bagua
Az ősi Kínában a minket körülvevő és a bennünk zajló folyamatok leírására az öt változó állapoton kívül más, részletesebb rendszert is kidolgoztak. Ezt a rendszert Baguának hívják, amelyet részletesen a Yi Jingben (A Változás Könyve) tanulmányozhatunk. A Yi Jing nyolc, háromvonalas jelből, úgynevezett Guából épül fel, amelyeket egymással párosítva 64 hatvonalas jelből (hexagram) álló teljes rendszert kapunk. Ezzel a dolgok változásai már pontosan leírhatók. A kínai felfogás szerint ezt a rendszert nem érdemes tovább bontogatni, mivel ebből „már valamennyi létező levezethető”.

Taoista filozófia

Mindjárt az elején szeretnék tisztázni egy sajnos elég gyakori félreértést: az, aki taijizik, vagy más harcművészetet gyakorol, az nem feltétlenül taoista, vagy buddhista vallású. A keleti mozgás- és más művészetek tanításainak elfogadása független hittől és vallástól, nem kívánja a gyakorlótól vallási meggyőződésének és szokásainak feladását, vagy megváltoztatását. Azok az iskolák, akik ezt máshogy tanítják, váljanak gyanússá számunkra.

A taoizmus áthatja az egész kínai kultúrát, ezért a számunkra lényeges alapfogalmak megértéséhez –mint pl. tao, qi, meridiánok, wuji, taiji, öt elem, stb.- érdemes az alapoknál kezdeni a tájékozódást.

„Az európai felfogás egyaránt taoizmusnak nevezi a kínai ókori eredetű filozófiai irányzatot (道家, dào jiā, tao csia) és a vele összefonódott népi vallást (道教, dào jiào, tao csiao)...  
        A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és táplálkozástudományt…
        A kínai filozófiában az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak (道, pinyinben dào) nevezik, és olyan kozmikus folyamatnak tekintik, amelyben minden dolog benne foglaltatik. A tao a világ ősoka, ősprincípiuma, belőle keletkezett minden létező élő és élettelen. A taoisták úgy tartják, hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erőnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani, s harmóniában kell élni vele azért, hogy az életünk erőfeszítésektől és erőszaktól mentessé, építő folyamattá váljon. A taoista bölcs olyan valaki, aki „úszik a tao áramlásában”.–olvashatjuk a Wikipédián.



A taoizmus több mint 2500 éve a kínai gondolkodás,  melynek két legnagyobb filozófusa a Kr.e. 600 körül élt Lao-ce, akinek legismertebb műve a „Tao Te King”, más néven „Az út és erény ösvénye”. Ő írta le először a Tao, az „egyetlen mindenek feletti egység”, a Wuji, vagyis a „nem cselekvés”, valamint a mindenség törvényeivel és a természettel összhangban lévő harmonikus, kiegyensúlyozott élet fogalmát. Őt követte Kr.e. IV-III. században Csuang-ce (valódi neve: Zhuang Zhou), aki továbbfejlesztette Lao-ce tanításait és bevezette az önátalakítás és önformálás fogalmát. Hangsúlyozta, hogy a világ, amiben élünk állandóan változik és nekünk arra kell törekednünk, hogy visszatérjünk a tao egységébe, amely tanítása szerint a mindenség maga. Ha azonosulunk ezzel az egységgel, többé nem félünk a haláltól vagy az élettől és elérjük a teljes nyugalom állapotát. Mint később Buddha Indiában, Csuang-ce is beszélt a megvilágosodás lehetőségéről –a Tao-val való egyesülésről.

Lao-ce

Csuang-ce álma a pillangóról





Az út

Merre visz az én utam? Mi a sorsom? Mi a célja az életemnek? És ha elindultál már az úton, akkor jönnek az újabb kérdések: biztos jól választottam? Jó irányba haladok, vagy csak elvesztegetem az értékes időt? Egyre többen tesznek fel maguknak hasonló kérdéseket. A bölcsek szerint, a választ mindenki önmagában találja meg. Segítséget persze sok helyről kaphatunk. pl. Marcus Aureliustól:

"Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat.

Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod – sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent sem képes önmagában elviselni? – Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad.

Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett? Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.

Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik – tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni? Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik.

A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta."

Feng ZhiQiang

Május 5.-én pekingi otthonában elhunyt Feng ZhiQiang a Chen stílus 18. generációs nagymestere, a HunYuan Chen Taijit alapítója. Halálával távozott az utolsó Chen Fake belső tanítványai közül.

Tanításai minden belső erős irányzatot gyakorló számára hasznosak lehetnek. Mindig nagy veszteségnek éljük meg egy Mester elvesztését, de tudnunk kell, hogy tanításai velünk maradnak és egész életünkben meríthetünk belőlük. Így szomorkodás helyett emlékezzünk az egyik legfőbb tanításra: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni…  Nyugodj békében, nagypapa!

Életéről itt olvashatsz részletesen:
http://chen.hu/mestereink/

Tavaszi energiák

A tavasz az újjászületés ideje. A hagyományos kínai gyógyászat (HKO) szerint tavasszal a yang qi, azaz a tűz jellegű életerő megindul a természetben. Mi, emberek is a természet része vagyunk, ezért ránk is hatnak a természet megújító energiái. Használjuk ki ezeket!

Lelkiállapot

Nyissuk meg a szívünket, engedjük áramolni az érzelmeinket.

1. "A harag száz betegség forrása."
   A düh sérti a májat, a szívet, a gyomrot és az agyat.
2. "Aki bezárja az eméljét és a szívét nem élhet hosszú életet."
   Legyünk nyitottak és ne zárkózzunk el az emberektől -ne zárkózzunk magunkba.
3. Fontos a szeretetteljes légkör, a jó hangulat
4. "Legyünk elégedettebbek az életünkkel."
   Ne panaszkodjunk folyton, ne legyünk elégedetlenek. Adjunk hálát azért, ami jutott.
5. "Foglaljuk el magunkat jó programokkal."
6. Nevessünk sokat, mert ez a legjobb gyógyszer.
   Lazítja az izmokat, szabaddá teszi a légzést, javítja a vérkeringést, harmonizálja a qi keringést.

Étrend 

Gyógyító ételek tavasszal:

 http://fengshuitrend.blog.hu/2011/05/20/gyogyito_etelek_majus#more2919411

Mozgás

Mozogj minél többet a szabadban.

• Ha még nem találtad meg a számodra ideális mozgásformát, 
• ha szívesen kipróbálnád a taiji(tájcsi)t vagy a qigong(csikung)ot,
• izületi problémáid vannak, vagy
• gyakran érzed magát kimerültnek, fáradtnak, vagy
• feszültséget érez a nyak-, váll-, derek-, vagy hátizmaidban
• szívesen mozognál, de fél a megerőltetéstől, vagy
• úgy érzi túl idős ahhoz, hogy elkezdjen mozogni, vagy
• régóta nem sportoltál és félsz elkezdeni,
• ha súlyfelesleggel küzdesz és tartasz attól, hogy nem bírod a terhelést, 
• fontos számodra az egészsége és szeretnél tenni a megőrzéséért, illetve visszanyeréséért
• ha a mozgás mellett, a jó társaság is fontos számodra, 
• ha szeretnél egy kellemes légkörű, jó energetikájú, barátságos csapat tagja lenni,

akkor itt az ideje, hogy elkezd!!

Egy lehetőség a sok közül: http://gyogyszelence.uw.hu/



 

A hosszú élet titka

A taoista bölcsek szerint a hosszú élet titka a 10 boldogságban rejlik:

1. könyvolvasás és elmélkedés
2. kalligráfia
3. ülő meditáció
4. baráti beszélgetés
5. egy kevés bor
6. viráglocsolás a bambuszültetés
7. zenehallgatás és játék a fehér daruval
8. füstölő égetés és teafőzés
9. kirándulás a hegyre, élvezni a kilátást
10. sakk. 

Ki ne szeretne sokáig élni? Örökké élni, halhatalanság. Emberi léptékkel felfoghatatlan fogalmak. Sokan mondják: "nem akarok örökké élni, csak minél tovább". Természetesen vannak olyanok, akik azt mondják "én nem akarok sokáig élni, nekem bőven elég 60-70 év". Mégis: meddig tart a "sokáig"? És mit jelent a "minél tovább"?
Vannak akik látják felnőni unokáikat, esetleg megérik dédunokájuk, ükunokájuk megszületését és "szép kort megérve", sokszor megbékélve távoznak a földi létből. Mások épp akkor kénytelenek távozni, amikor elérik a régóta vágyott nyugdíjkorhatást és "végre elkezdenének élni". Sajnos vannak akik fiatalon, néhány hónap alatt elmennek valamilyen gyógyíthatatlan betegségben. Mások képesek felgyógyulni, miután az orvosok lemondtak róluk. Mi dönti el, ki maradhat életben és ki hal meg?
Szerencsére egyre többen gondolják úgy, hogy a válasz bennünk van - vagyis mi magunk döntünk. A kérdés hogyan? Napjainkban nagyon sok önfejlesztő, önsegélyező technika és módszer áll a rendelkezésünkre. Sőt, szinte összeroskadunk a ránk zúduló információáradat súlya alatt és újabb stresszt jelent a választás a különféle csodálatos, vagy egyszerűen csak csodákat igérő módszerek között. Melyiket próbáljam ki, melyik használ a leggyorsabban? Persze legegyszerűbb lenne bevenni egy bogyót és holnap egészségesen, karcsún, fájdalmak nélkül felébredni. Sajnos vannak, akik még hisznek ebben.

Én nem akarok újabb csoda módszert, kúrát, vagy tornát ajánlani. Blogommal az a célom, hogy megismertesselek kedves olvasó azokkal a módszerekkel, melyek nekem, vagy a környezetemben élőknek beválltak. Melyeket a mindennapokban alkalmazva, kitartóan, nap-mint-nap gyakorolva, megkönnyíthetjük, talán meg is hosszabbíthatják a életünket. Hitem szerint mindenkiben ott él a gyógyulás szelencéje, csak meg kell találnunk a számunkra megfelelőbb módszert.

Taiji quan (太极拳)

Kínából származó mozgásrendszer, melyet a harcművészetek királynőjénk is szoktak nevezni. Jelenleg Európában és Kínában is ez az egyik legnépszerűbb mozgásforma. Harcművészet, ugyanakkor jelentős egészségmegőrző (~helyreállító) szerepe van. A szónak rengeteg írásmódja ismert, Mo-on talán a legelterjedtebb a tájcsí, tai-chi, és a taiji. A quan (csuan) szó öklöt jelent és a stílus neve után használják. A kung-fu kifejezést Kínában összefoglalóan használják a harcművészetekre, sőt minden kitartóan és hosszú ideig végzett tevékenységre, gyakorlatra használják. Pl. a teaszertartás végzésének, vagy a kalligráfia (szépírás) művelésének is van kungfuja. Sőt emberekre is használják a „van kungfuja” kifejezést, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy az illető kitartó, elhivatott és a lelkesedés tűze ég benne. 

A kínai harcművészetek az erő alkalmazásának módja szerint két csoportba sorolhatók: külső erős (kemény, fizikai erőt használó) és belső erős (lágy, a belső erőt használó) stílusok, vagy irányzatokra. A taiji utóbbiak közé tartozik. A többi belső erős stílus: a xingyi quan (hszinjí csuan), a bagua zhang (pakua dzsang) és a yiquan(jícsuan) az összes többi harcművészet külső erős (pl. a judo, a karate, az aikido,stb). A csikung nem harcművészet, hanem egy mozgásrendszer, mely csível végzett gyakorlatokat jelent, és amely bármilyen más mozgásrendszer (harcművészet, vagy tánc, jóga, torna, stb.) kiegészítője lehet.

A taiji kialakulása meglehetősen homályos múltra tekint vissza. A különböző taiji stílusok általában mint a sajátjukat érzik a legősibbnek, abban viszont egyetértenek, hogy kialakulása a hagyomány szerint Zhang San Feng taoista szerzetes nevéhez kötődik.

A taijin belül 5 stílust különböztetünk meg: chen (csen), yang (jang), wu, öreg wu és sun (szun) stílust. Magyarországon a yang és a chen stílus a legelterjedtebb, emellett wu stílust is oktatnak. Én a chen stílus képviselője vagyok, amely a Kína középső részén található Chen faluból származik, ahol a 20. század elejéig kizárólag apáról-fiúra, mesterről-tanítványra öröklődött a tudás, más faluból származókat (vagyis idegeneket) nem oktattak. Chen Fake (Csen Fákö) volt a 20. század legjelentősebb Csen Tájcsi mestere, aki 1917-ben Pekingbe ment, hogy mindenkivel megismertesse a stílust. Róla azt tartották, hogy tökéletes harcművészeti tudással rendelkezett, ugyanakkor emberségéről és szerénységéről volt híres, amiért kortársai is nagy tiszteletben tartották. Legelismertebb tanítványai voltak Tian Xiu Chen (Tien Sjucsen) és a jelenlegi nagymester, Feng Zji Qiang (Fong Dzsi Csiáng), aki több évtizedes tapasztalatait és más stílusok leghatékonyabb mozdulatait alapul véve kialakította saját tanítási rendszerét, a Csen stílusú Szinji Hunjuan Tájcsi Csuan –t (Chen shi Xin Yi Huan Taiji Quan). Tian és Feng mesterek tanítványa volt az én mesterem: Han Kui Yuan (Han Kui Jüan) 19. generációs taiji-mester, aki 2000 óta oktat Magyarországon.

A mesterekről bővebben itt olvashatsz: http://chen.hu/mestereink/

A chen stílus fő jellegzetességei a kis és nagy körök, a gyors és lassú mozgás, a magas és mély állások, a lágy és kemény mozdulatok folyamatos váltakozása. A taiji rendszerének alapját a formagyakorlatok és a különböző alapozó gyakorlatok adják, ezek elsajátítása évekig tart. A formagyakorlatok mozdulatok sorozatából épülnek fel és a lépésszám szerint nevezték el őket. Kezdő tanítványok először a 24 lépéses formagyakorlatot tanulják meg, amely jó alapot biztosít a magasabb lépésszámú és egyben bonyolultabb formák elsajátításához. Ezek a 48, 71 és 83 lépéses formagyakorlat, illetve fegyveres formagyakorlatok, melyeket karddal, szablyával, illetve legyezővel hajtunk végre. A formagyakorlaton kívül a csikung, illetve ennek részeként az önmasszázs tanítása is fontos részét képezi az oktatásnak. A gyakorlás célja a testtudat fokozása, a figyelem és a mozgás összehangolása, a lélek lecsendesítése által –vagyis a szellem, a tudat és a csí (belső erő) edzése.

A taiji szó eredetileg –a taoista filozófia szerint- a mindenséget foglalja magába, amely 2 részre oszlott (jin és jang-ra), melyek folyamatos változásban, áramlásban vannak. A helyesen végzett taiji gyakorlat is folyton változik, áramlik, sohasem áll meg. Ennek megvalósítása hosszú időt és kitartó gyakorlást igényel, vagyis aki elkezd tájcsizni, gyorsan beláthatja, hogy a taiji-tanulása sohasem ér véget, vagyis nem a cél, hanem maga az út.

A 24 lépéses formagyakorlat 2 változata:  

http://www.youtube.com/watch?v=ZpHTfw5_Kfw

http://www.youtube.com/watch?v=jj8G5BHJDzc&feature=plcp

 

QI GONG (气功): csikung

Többféle írásmódja ismert, kiejtése csikung” vagy „”tyhikung”, jelentése „qi-vel végzett gyakorlatok”. A „qi” (csi, vagy tyhi) jelentése: energia, lélegzet, a „gong” (kung) kitartó, rendszeres gyakorlatozást jelent. A keleti gondolkodás szerint a qi áthat minden élőlényt, mindenben ott áramlik, anélkül, hogy tudatában lennénk, éreznénk. Csatornákban, úgynevezett meridiánban kering a testben, elakadásakor blokk, fájdalom, gyengeség, merevség, bizonyos idő elteltével akár betegség is kialakulhat. Ezeknek a blokkoknak az oldására többféle módszer létezik, pl. olyan testgyakorlatok végzése, mint a csikung, illetve a taiji (esjtsd: tájcsí).

A csikung gyakorlása során nagyon egyszerű, viszonylag rövid mozdulatokat ismételünk többször egymás után. Ezekből alakulnak ki a mozdulatsorok, amelyek kortól és egészségi állapottól függetlenül mindenki számára könnyen elsajátíthatóak. A gyakorlatok egyszerűségük ellenére kellemesen megmozgatják az egész testet, oldják a feszültséget az izmokban és az izületekben, serkentik a sejtek anyagcseréjét, ezáltal elősegítik a méregtelenítést és jó hatással van a belső szervekre. A mozgást összehangoljuk a légzéssel és figyelem vezetésével, ezáltal a csikung hatással van a szellemre, és a lélekre is. Szokás mozgásmeditáció-nak is nevezni.

A csikung Kínából származik, több ezer éves története van. Egyfajta önfejlesztő gyakorlatsor, melynek segítségével megismerhetjük a saját testünkben zajló folyamatokat. Gyakorlás közben törekedjünk a tiszta és nyugodt tudatállapot elérésére, a gondolatoktól való megszabadulás által. Célunk, hogy legalább a gyakorlás idejére kikapcsoljuk a hétköznapi rohanást, streszt, mérgelődést, aggódást, száműzni agyunkból a folyamatosan keringő gondolatainkat, ezáltal nem csak a testünk frissül fel az edzés végére, de lelkünk és szellemünk is. Rendszeres, kitartó gyakorlással szert tehetünk egyfajta érzelmi önkontrollra, melynek segítségével sokat tehetünk saját testi-lelki egészségünkért, valamint ezáltal aktivizálhatjuk testünk saját öngyógyító folyamatait.

Hazánkban is nagyon sokféle csikung gyakorlatsor létezik, melyek többféle szempont szerint csoportosíthatunk. Pl. léteznek külső- illetve belső elixír típusú gyakorlatok. A WaiDan kung, azaz külső elixír típusú gyakorlatok inkább a fizikai testmozgásra koncentrálnak, vagyis gyakorlás közben a végtagjainkra összpontosítanak, az itt összegyűjtött csit áramoltatják szét a testünkben az egyes szervekhez. Ezzel szemben a NeiDan kung, azaz belső elixír típusú csikung irányzatok a gyakorlás során a testben gyűjtik össze a csít, és belülről áramoltatjuk a végtagokhoz. Ez a fajta gyakorlás kevesebb, illetve lágyabb mozgással jár, inkább mentális munka, vagyis  nagy szerepe van a figyelem helyes vezetésének. Ezeknél gyakran előfordul, hogy a gyakorlónak a kezdeti időszakban semmilyen fizikai érzete nincs az edzés alkalmával, ezért azt gondolhatja, hogy ezek a gyakorlatok nem érnek semmit. Épp ellenkezőleg, a helyesen és kitartással végzett neidan gyakorlatokkal gyorsabban elérhető belső változás, mint a pusztán fizikai gyakorlatokkal. Természetesen vannak, akiknek a waidan stílusú gyakorlatok válnak be. A lényeg, hogy egyik stílust sem szabad másik alá-, vagy fölé helyezni. Inkább próbáljunk ki többet, hogy ki tudjuk választani a nekünk leginkább tetszőt.

Egy másik felosztás a gyakorlás fő célja alapján osztályozza a stílusokat:

·         az egészség megőrzése

·         gyógyítás

·         az élet meghosszabbítása

·         harcművészetek

·         megvilágosodás vagy buddhaság elérése.

. 

Taiji quan története, stílusai

A szónak rengeteg írásmódja ismert. A két végletet emelném ki: a leghelyes a kínai pinjin átírás szerinti: taiji,  ami egyáltalán nem jó: a „thai” formájú írásmód, ugyanis a tájcsinak semmi köze nincs thaiföldhöz. J Ismert és elfogadott írásmód még a „tai chi, taichi, tai-chi, tai ji,”. Kiejtése minden esetben: „tájcsi”, vagy hosszabb elnevezése: taiji quan, azaz „tájcsi csuan”. A quan: öklöt jelent, a taiqi pedig „nagy végső”-t. Vagyis a taiji quan magyar jelentése: nagy végső ököl.

A kínai harcművészetek az erő alkalmazásának módja szerint két csoportba sorolhatók: külső erős (kemény, fizikai erőt használó) és belső erős (lágy, a belső erőt használó) irányzatokra.
A taiji utóbbiak közé tartozik (a többi belső stílus: a xingyi quan, a bagua zhang és a yiquan).

A taiji quan napjainkban az egyik legelterjedtebb kínai harcművészeti és egészségmegőrző módszer, Kínában és a nyugati világban egyaránt. Kialakulása meglehetősen homályos múltra tekint vissza. A különböző taiji stílusok általában mint a sajátjukat érzik a legősibbnek, abban viszont egyetértenek, hogy kialakulása a hagyomány szerint Zhang San Feng taoista szerzetes nevéhez kötődik. Ő mintegy 6-700 évvel ezelőtt, a Yuan és Ming dinasztia idején élt a Shaolin templomban, ahonnan a Wudang hegyre költözött. A legenda szerint egyszer meditáció közben arra lett figyelmes, ahogy egy kígyó és egy daru küzdenek egymással. Látta, hogy a daru mindig keményen csapott le, így a kígyó lágy mozgással védte ki a daru támadásait, ellen nem állva hárította, és így megmenekült. Ennek hatására alakította ki a taiji harcművészetét, amelynek egyik alapelve, hogy a lágy legyőzi a keményet.

Zhāng Sānfēng 

A taiji -mint önálló harcművészeti ágon belül 5 stílust különböztetünk meg: chen (csen), yang (jang), wu, öreg wu és sun (szun) stílust. Az 5 stílus közös gyökerű, fontosabb alapelveik azonosak, de a mozgásrendszerük különbözik. Az egyes stílusok főbb jellemvonásai:

Chen stílus – fő jellegzetessége folyamatos, áramló mozgás, amelyben a kis- és nagy körök, a gyors és lassú mozgások, a magas és mély állások, valamint a lágy és kemény mozdulatok váltakoznak. A stíluson belül 2 irányzatot különböztetünk meg: a Chen falui- és a pekingi ágat. A stílus modernizációja és terjesztése a pekingi ág megalapítójához, a 17.generációs mesterhez, Chen Fake-hoz kötődik.

Yang stílus – Yang Luchan a Chen család 14. generációs mesterétől, Chen Chang Xing-től tanult. Később kialakította saját stílusát, melyet elsősorban a nemesek gyakoroltak.  A stílus mozdulatai lassúak, egyenletesek, elegánsak, kiterjedtek és ívesek.

Wu/Hao stílus – az első Wu stílus –melyet „öreg Wu”-ként is emlegetnek- a Yang és Chen stílusból ered, mozdulatai lassúak, finomak, magas és szűk állásokkal. Wu Yuxiang mestere Yang Banhou volt, a Yang család 2. generációjának tagja, valamint a 14. generációs Chen Qingping.

Wu stílus – a második Wu stílus, Wu QuanYu-től ered, aki Yang Banhou tanítványa volt. Jellegzetes a megdöntött testtartás, miközben arra gondolnak, hogy a tartásuk függőleges.



Sun stílus – a stílus Sun Lutang-től származik, aki Hao Weijian tanítványa volt. A sun mozgásanyaga 3 stílust ötvöz, ezek a Wu taiji, Xingji és Bagua.

Chen Fake

Yang Luchan

Wu Yuxiang



  







a Chen stílus eredete

A Chen stílusú taijiquan a Kína középső részén található Chen faluból származik, ahol a 14. generációig (19. század eleje) kizárólag apáról-fiúra, mesterről-tanítványra öröklődött a tudás, idegeneket –az ő felfogásukban ez más faluból származókat jelentett- nem oktattak.

  

A Chén család a 9. generációját képviselő Chén Wang Ting-et tekinti a Chén taijiquan megalapítójának, Chén Wangting (1600-1680), aki a Míng időszak végén és a Qíng-dinasztia uralkodásának kezdetén élt, számtalan utazása során a többféle harcművészeti stílust elsajátított és elismert harcművésznek számított. Shandong tartomány katonai elöljárója volt. Harcművészetéről alkotott nézeteit összekötötte a kínai orvoslással. Szülőfaluja (Chen Jia Gou, a Chén család faluja) védelmezésekor sok elismerésben részesült és nagy tisztelet övezte. Mikor idősebb lett, falujában maradt és az általa elsajátított legjobb technikákból létrehozott egy új stílust, melyet a taoista filozófiára támaszkodva taijiquan-nak nevezett el.

Chen Wanting

  A 14. generációs mester Chén Changxing (1771-1835) írta meg az első könyvet a taijiról. Ő vonta össze a Chén stílus első és második formáját és Ő tanította Yang Fukui-t (Yang Lu Chang), aki a Yang taiji megalkotója volt.

  A 16. generációs Chén Xin írta a következő tanulmányt a Chén stílusról. A Chén stílusú taiji mozdulatainak végrehajtásáról, alapelveiről Gu Luxin /Chén Fake beavatott tanítványa/ is írt könyvet, amely két kiadást ért meg (1963, 1964) és napjainkban is tankönyv értékkel bír.

Chen Fake

A 17. generációs Chén Fake (1887-1957) mester Chen Yangxi három fia közül a legfiatalabb volt. Hírnevét fiatalkori győztes harcaival vívta ki. 1928-ban unokaöccse Chén Zhaopi hívására Pekingbe ment, ahol újabb győzelmei tovább növelték tekintélyét. Ezután megnyitotta első edzőtermét Pekingben.

Pekingben sok tanítványt oktatott a Chén család harcművészetére, és közülük nagyon kimagasló volt Tian Xiuchen (1916-1984) és Feng Zhiqiang tudása. 



Feng Zhiqiang

Tian Xiuchen

  A 18. generációs Feng Zhiqiang 1928-ban született Sulu megyében, Hebei vidékén. A Feng család híres volt harcművészeti hagyományáról. Ezt a hagyományt folytatva, shaolin stílusokat tanult nagybátyjától, majd 12 évesen Pekingbe költözött, ahol tanítványa lett, Hu Yaozhen nagymesternek, akitől elsajátíthatta a Nèigōng-ot és a Xīnyì liuhequán módszerét. Mikor, Hu mester látta tanítványa kitartását, szorgalmát és nagy tehetségét, beajánlotta őt Chén Fake mesternél és gondjaira bízta. Néhány évtizeddel később Feng Zhiqiang lett Chén Fake jogutódja, folytatva Chén Fake mester, Chén stílusú taijiquan hagyományait. Elősegítette, hogy a Chén stílusú taijit szerte a világon megismerjék, gyakorolják.

Han Kuiyuan

   Magyarországra 1997-ben jutott el a Chén taiji, Han Kuiyuan (1948-) 19. generációs mester által. Harcművészeti tanulmányait 5 éves korában kezdte, shaolin stílussal. Később Tian Xiuchen mesterhez került, akinél megismerhette a Chén taiji fortélyait. Tian mester látva szorgalmát és elhivatottságát, hamarosan a legjobb tanítványai közé emelte. Tian mester 1984-ben bekövetkezett halála után, Feng Zhiqiang mester fogadott tanítványa lett, később kinevezték a Pekingi taiji park vezetőedzőjének. Han mester 2000 óta oktat Budapesten. Jelenleg számos tanítványa oktatja a chen stílusú taijit az ország számos településén.