Mindannyian kövek vagyunk az élet folyójában. Felületesen szemlélve egyformák, csúnyák és jelentéketlenek. De ha figyelmesen nézed a patakot és benne a köveket, rájössz, hogy mindegyik más és más. Más az alakjuk, a formájuk, de még a színük is. És vannak egészen különlegeseik is. Van, hogy a fény egy bizonyos szögben világít meg egy követ, amitől az teljesen megváltozik: különös fényben kezd ragyogni. Persze ehhez kell a szemlélő is, aki észreveszi. Egy átlagos, jelentéktelennek tűnő kő is lehet gyönyörű szép és különleges, ha megfelelő időben, a megfelelő szemlélő nézi. Aztán a pillanat elmúlik és a kő ugyanolyan jelentéktelen lesz megint, mind az összes többi. Szinte felismerhetetlen, megtalálhatalan a többi között. De ha kitartóan keressünk, rálelhetünk és hazavihetjük magunkkal azzal a tudattal, hogy ezentúl megosztja velünk szépségét és különlegességét.
2012. október 30., kedd
2012. szeptember 10., hétfő
A Taiji titkai
Mindegy, hogy
Fent vagy lent, előre vagy hátra, jobbra vagy balra.
Mindegyiket Yi-vel,
Ne csak a formát kövesd.
A kínai gondolkodás szerint kétféle elme van. Az egyik a Xin (szív), azaz az érzelmekkel átitatott elme, a másik a Yi, a bölcsességet hordozó elme. Az érzelmekkel átitatott, azaz a yang-elme olyan mint a majom: ide-oda ugrál, állandóan mozog, változik, könnyen kerül felfokozott állapotba, az érzelmek befolyásolják és szórakoztott. A bölcsesség-elme viszont yin típusú, és úgy viselkedik mint a gyeplőn tartott ló: ereje hatalmas, mégis irányított. Ha rosszindulatottal találkozunk, bölcsesség-elménk megfontolt belátásával próbáljuk irányítani a helyzetet, ne az érzelmi elmével. Lássunk a felszín mögé, vegyük észre a valódi mozgatórugókat! Ilyenkor soha ne engedjük, hogy érzelmeink eluralkodjanak rajtunk, mert ha az indulatok irányítanak, elveszítjük a testünk és a szellemünk fölött is az uralmat. Ha viszont az érzelmek nem uralkodnak el az elménken, akkor nyugodtak vagyunk, és tiszta fejjel, helyesen ítélünk. A feszültségmentességet úgy érjük el, hogy megtartjuk a test középpontját és ellazítjuk az izületeinket. Ilyenkor a test és az elme összpontosul, a gondolatok nem zavarodnak össze, és nem szóródnak szét.
részlet dr.Yang Jwing-Ming: A legendés mesterek Taiji-titkai c. művéből
Fent vagy lent, előre vagy hátra, jobbra vagy balra.
Mindegyiket Yi-vel,
Ne csak a formát kövesd.
A kínai gondolkodás szerint kétféle elme van. Az egyik a Xin (szív), azaz az érzelmekkel átitatott elme, a másik a Yi, a bölcsességet hordozó elme. Az érzelmekkel átitatott, azaz a yang-elme olyan mint a majom: ide-oda ugrál, állandóan mozog, változik, könnyen kerül felfokozott állapotba, az érzelmek befolyásolják és szórakoztott. A bölcsesség-elme viszont yin típusú, és úgy viselkedik mint a gyeplőn tartott ló: ereje hatalmas, mégis irányított. Ha rosszindulatottal találkozunk, bölcsesség-elménk megfontolt belátásával próbáljuk irányítani a helyzetet, ne az érzelmi elmével. Lássunk a felszín mögé, vegyük észre a valódi mozgatórugókat! Ilyenkor soha ne engedjük, hogy érzelmeink eluralkodjanak rajtunk, mert ha az indulatok irányítanak, elveszítjük a testünk és a szellemünk fölött is az uralmat. Ha viszont az érzelmek nem uralkodnak el az elménken, akkor nyugodtak vagyunk, és tiszta fejjel, helyesen ítélünk. A feszültségmentességet úgy érjük el, hogy megtartjuk a test középpontját és ellazítjuk az izületeinket. Ilyenkor a test és az elme összpontosul, a gondolatok nem zavarodnak össze, és nem szóródnak szét.
részlet dr.Yang Jwing-Ming: A legendés mesterek Taiji-titkai c. művéből
2012. június 15., péntek
Munkahelyi torna 1. - Nyaktorna
Teljesen elmerevedett a nyakam, alig tudom mozgatni, megnyomkodnád egy kicsit! -kéri az asszony férjét, aki -hogy mielőbb túllegyen a dolgok és tovább nézhesse a focit- jó erősen "megmarkolássza" neje fájós nyakizmait, amitől az asszonynak hosszú időre elmegy a kedve, hogy újra megkérje. Ismerős szituáció?
Egyre többen panaszkodnak fájós, elmerevedett nyakizmokra, egyre többeknek "áll be" a nyakuk, egyre többen szednek izomlazítót. Vajon hányan tudják, hogy mindez megelőzhető egy egyszerű, napi 5 perces tornával?
Micsoda, torna? Ráadásul minden nap? Ez macerás, úgyis elfelejtem, nincs kedvem hozzá, ennyitől nem javulok meg, stb -jön a válasz. Vagy:
Micsoda? Munkahelyi torna? Na de kérem! Az én munkahelyemen ilyesmi nem engedélyezett. Nem is tudom mi lenne, ha észrevennék, hogy munkaidőben tornázom, még a végén ezért veszíteném el az állásom?
Kifogások keresésében a magyarok világbajnokok lennének, ha lenne ilyen verseny :)
Szerencsére egyre többen felismerik, hogy saját maguknak is tenni kell azért, hogy egészségi állapotukban, közérzetükben tartós változás álljon be. Nekik ajánlom az alábbi videót, a Házipatika.com archivumából.
Naponta 5 perc, de a lelkesebbek akár naponta 2* is végigcsinálhatják.
Ne tévesszen meg senkit a gyakorlatok egyszerűsége! Itt a rendszerességen van a hangsúly! Az eredmény már 1-2 hét elteltével érezhető: csökken a fájdalom, lazábbak az izmok, könnyebb a mozgás. Természetesen csak akkor, ha MINDEN NAP elvégezzük a gyakorlatokat.
http://www.youtube.com/watch?v=O59vm-hS95M
Egyre többen panaszkodnak fájós, elmerevedett nyakizmokra, egyre többeknek "áll be" a nyakuk, egyre többen szednek izomlazítót. Vajon hányan tudják, hogy mindez megelőzhető egy egyszerű, napi 5 perces tornával?
Micsoda, torna? Ráadásul minden nap? Ez macerás, úgyis elfelejtem, nincs kedvem hozzá, ennyitől nem javulok meg, stb -jön a válasz. Vagy:
Micsoda? Munkahelyi torna? Na de kérem! Az én munkahelyemen ilyesmi nem engedélyezett. Nem is tudom mi lenne, ha észrevennék, hogy munkaidőben tornázom, még a végén ezért veszíteném el az állásom?
Kifogások keresésében a magyarok világbajnokok lennének, ha lenne ilyen verseny :)
Szerencsére egyre többen felismerik, hogy saját maguknak is tenni kell azért, hogy egészségi állapotukban, közérzetükben tartós változás álljon be. Nekik ajánlom az alábbi videót, a Házipatika.com archivumából.
Naponta 5 perc, de a lelkesebbek akár naponta 2* is végigcsinálhatják.
Ne tévesszen meg senkit a gyakorlatok egyszerűsége! Itt a rendszerességen van a hangsúly! Az eredmény már 1-2 hét elteltével érezhető: csökken a fájdalom, lazábbak az izmok, könnyebb a mozgás. Természetesen csak akkor, ha MINDEN NAP elvégezzük a gyakorlatokat.
http://www.youtube.com/watch?v=O59vm-hS95M
2012. május 18., péntek
Taoista numerológia
„A Taiji a Wuji szülötte, és anyja Yinnek és Yangnak.”
A Wuji maga a végtelen tér, az üresség, a létezők Eredendő Természete, az 1 és oszthatatlan. A Tao legfontosabb jellemzője az Üresség (Wuji), amit a buddhizmus „Nem-dualitás” (nem kettőség) –nek nevez, mint a végső elérendő lelki állapot jellemzője. Az üresség megértésével nem érdemes bajlódnunk, mert Csoug-ce szerint: a végessel megérteni a végtelent éppoly nehéz, mint a kút mélyén élő békának elmagyarázni a tengert.
„A Wuji egyszer önmagától megmozdult, és így megszületett a mozgás, vagyis a Yang. Azonban, ha valami megmozdul, szüksége van egy alapra, amihez képest megmozdulhat, ez a Yin. Ekkor a végtelen térben már létezett egy középpont, és az azt körülvevő végtelenség. Mivel a térben megjelent a pont, megjelent vele a kint és a bent, a fent és a lent, a jobbra és a balra stb. Megszületett a Yin-Yang kettősége, a Taiji.”
Jin és a Jang, a két ősprincípium, őserő, ellentétpárok, melyek minden létezőben jelen vannak, arányuk folyamatosan változása generálja világunkban a mozgást, a változást.
A három alap - Az univerzumnak három szférája van: az ég, a föld és az emberi világ, melyekre jellemző a qi 3 állapota: égi qi (a megtestesületlen qi tiszta összetevője, vagyis jang eleme); a földi qi (a megtestesületlen qi nehéz és zavaros része, a jin rész). A maradék, összekeveredve alkotja az embert és az összes létezőt. Az emberi qi nem más, mint a földi- és az égi qi összekapcsolódásából eredő, emberre jellemző energiahalmaz.
Az öt változó állapot (öt fázis, öt elem)
Ha a dolgok működését tovább vizsgáljuk, találkozhatunk az Öt Változó Állapottal, amely a Három Alap megjelenésének és változásainak szabályszerűségét mutatja be. Az Öt Változó Állapot a Fa, a Tűz, a Föld, a Fém és a Víz. Ezek az állapotok, bár szoros összefüggésben állnak a hozzájuk tartozó természeti jelenségekkel, nem azonosak velük. A Fa inkább a dolgok fásságára, a Tűz a dolgok tüzességére stb. utal. Az állapotok szoros kölcsönhatásban vannak, hol segítik, hol gátolják egymás működését. Ebből az öt elemből épül fel minden létező.
A nyolc gua (kua) : Bagua
Az ősi Kínában a minket körülvevő és a bennünk zajló folyamatok leírására az öt változó állapoton kívül más, részletesebb rendszert is kidolgoztak. Ezt a rendszert Baguának hívják, amelyet részletesen a Yi Jingben (A Változás Könyve) tanulmányozhatunk. A Yi Jing nyolc, háromvonalas jelből, úgynevezett Guából épül fel, amelyeket egymással párosítva 64 hatvonalas jelből (hexagram) álló teljes rendszert kapunk. Ezzel a dolgok változásai már pontosan leírhatók. A kínai felfogás szerint ezt a rendszert nem érdemes tovább bontogatni, mivel ebből „már valamennyi létező levezethető”.
Taoista filozófia
Mindjárt az elején szeretnék tisztázni egy sajnos elég gyakori félreértést: az, aki taijizik, vagy más harcművészetet gyakorol, az nem feltétlenül taoista, vagy buddhista vallású. A keleti mozgás- és más művészetek tanításainak elfogadása független hittől és vallástól, nem kívánja a gyakorlótól vallási meggyőződésének és szokásainak feladását, vagy megváltoztatását. Azok az iskolák, akik ezt máshogy tanítják, váljanak gyanússá számunkra.
A taoizmus áthatja az egész kínai kultúrát, ezért a számunkra lényeges alapfogalmak megértéséhez –mint pl. tao, qi, meridiánok, wuji, taiji, öt elem, stb.- érdemes az alapoknál kezdeni a tájékozódást.
A taoizmus áthatja az egész kínai kultúrát, ezért a számunkra lényeges alapfogalmak megértéséhez –mint pl. tao, qi, meridiánok, wuji, taiji, öt elem, stb.- érdemes az alapoknál kezdeni a tájékozódást.
„Az európai felfogás egyaránt taoizmusnak nevezi a kínai ókori eredetű filozófiai irányzatot (道家, dào jiā, tao csia) és a vele összefonódott népi vallást (道教, dào jiào, tao csiao)...
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és táplálkozástudományt…
A kínai filozófiában az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak (道, pinyinben dào) nevezik, és olyan kozmikus folyamatnak tekintik, amelyben minden dolog benne foglaltatik. A tao a világ ősoka, ősprincípiuma, belőle keletkezett minden létező élő és élettelen. A taoisták úgy tartják, hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erőnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani, s harmóniában kell élni vele azért, hogy az életünk erőfeszítésektől és erőszaktól mentessé, építő folyamattá váljon. A taoista bölcs olyan valaki, aki „úszik a tao áramlásában”.–olvashatjuk a Wikipédián.
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és táplálkozástudományt…
A kínai filozófiában az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak (道, pinyinben dào) nevezik, és olyan kozmikus folyamatnak tekintik, amelyben minden dolog benne foglaltatik. A tao a világ ősoka, ősprincípiuma, belőle keletkezett minden létező élő és élettelen. A taoisták úgy tartják, hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erőnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani, s harmóniában kell élni vele azért, hogy az életünk erőfeszítésektől és erőszaktól mentessé, építő folyamattá váljon. A taoista bölcs olyan valaki, aki „úszik a tao áramlásában”.–olvashatjuk a Wikipédián.
A taoizmus több mint 2500 éve a kínai gondolkodás, melynek két legnagyobb filozófusa a Kr.e. 600 körül élt Lao-ce, akinek legismertebb műve a „Tao Te King”, más néven „Az út és erény ösvénye”. Ő írta le először a Tao, az „egyetlen mindenek feletti egység”, a Wuji, vagyis a „nem cselekvés”, valamint a mindenség törvényeivel és a természettel összhangban lévő harmonikus, kiegyensúlyozott élet fogalmát. Őt követte Kr.e. IV-III. században Csuang-ce (valódi neve: Zhuang Zhou), aki továbbfejlesztette Lao-ce tanításait és bevezette az önátalakítás és önformálás fogalmát. Hangsúlyozta, hogy a világ, amiben élünk állandóan változik és nekünk arra kell törekednünk, hogy visszatérjünk a tao egységébe, amely tanítása szerint a mindenség maga. Ha azonosulunk ezzel az egységgel, többé nem félünk a haláltól vagy az élettől és elérjük a teljes nyugalom állapotát. Mint később Buddha Indiában, Csuang-ce is beszélt a megvilágosodás lehetőségéről –a Tao-val való egyesülésről.
![]() |
| Lao-ce |
![]() |
| Csuang-ce álma a pillangóról |
2012. május 8., kedd
Az út
Merre visz az én utam? Mi a sorsom? Mi a célja az életemnek? És ha elindultál már az úton, akkor jönnek az újabb kérdések: biztos jól választottam? Jó irányba haladok, vagy csak elvesztegetem az értékes időt? Egyre többen tesznek fel maguknak hasonló kérdéseket. A bölcsek szerint, a választ mindenki önmagában találja meg. Segítséget persze sok helyről kaphatunk. pl. Marcus Aureliustól:
"Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat.
Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod – sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent sem képes önmagában elviselni? – Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad.
Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett? Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik – tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni? Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik.
A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta."
2012. május 7., hétfő
Feng ZhiQiang
Május 5.-én pekingi otthonában elhunyt Feng ZhiQiang a Chen stílus 18. generációs nagymestere, a HunYuan Chen Taijit alapítója. Halálával távozott az utolsó Chen Fake belső tanítványai közül.
Tanításai minden belső erős irányzatot gyakorló számára hasznosak lehetnek. Mindig nagy veszteségnek éljük meg egy Mester elvesztését, de tudnunk kell, hogy tanításai velünk maradnak és egész életünkben meríthetünk belőlük. Így szomorkodás helyett emlékezzünk az egyik legfőbb tanításra: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni… Nyugodj békében, nagypapa!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





