- könyvolvasás és elmélkedés
- kalligráfia
- ülő meditáció
- baráti beszélgetés
- egy kevés bor
- viráglocsolás a bambuszültetés
- zenehallgatás és játék a fehér daruval
- füstölő égetés és teafőzés
- kirándulás a hegyre, élvezni a kilátást
- sakk.
Vannak akik látják felnőni unokáikat, esetleg megérik dédunokájuk, ükunokájuk megszületését és "szép kort megérve", sokszor megbékélve távoznak a földi létből. Mások épp akkor kénytelenek távozni, amikor elérik a régóta vágyott nyugdíjkorhatást és "végre elkezdenének élni". Sajnos vannak akik fiatalon, néhány hónap alatt elmennek valamilyen gyógyíthatatlan betegségben. Mások képesek felgyógyulni, miután az orvosok lemondtak róluk. Mi dönti el, ki maradhat életben és ki hal meg?
Szerencsére egyre többen gondolják úgy, hogy a válasz bennünk van - vagyis mi magunk döntünk. A kérdés hogyan? Napjainkban nagyon sok önfejlesztő, önsegélyező technika és módszer áll a rendelkezésünkre. Sőt, szinte összeroskadunk a ránk zúduló információáradat súlya alatt és újabb stresszt jelent a választás a különféle csodálatos, vagy egyszerűen csak csodákat igérő módszerek között. Melyiket próbáljam ki, melyik használ a leggyorsabban? Persze legegyszerűbb lenne bevenni egy bogyót és holnap egészségesen, karcsún, fájdalmak nélkül felébredni. Sajnos vannak, akik még hisznek ebben.
Én nem akarok újabb csoda módszert, kúrát, vagy tornát ajánlani. Blogommal az a célom, hogy megismertesselek kedves olvasó azokkal a módszerekkel, melyek nekem, vagy a környezetemben élőknek beválltak. Melyeket a mindennapokban alkalmazva, kitartóan, nap-mint-nap gyakorolva, megkönnyíthetjük, talán meg is hosszabbíthatják a életünket. Hitem szerint mindenkiben ott él a gyógyulás szelencéje, csak meg kell találnunk a számunkra megfelelőbb módszert.