A Szívet és a Szellemet üresen és nyugalomban kell tartani a kezdettől a végig.
A
„Taiji”, a „Wuji”-ból születik. A „Taiji” magába foglalja, a Yin-t és a
Yang-ot, és a „Taijí”-ból ered az Ég, a Föld és az Ember. A kínai elmélet
szerint a „Wuji” az Ég és Föld előtti. „Wúui”-ban kívülről úgy tűnik nincs
mozgás, de belül mozgás van. Kétféle energia van a „Wuji”-ben. A könnyű
energiaféleség felfele megy, és éggé változik, a nehéz energia lefele megy és
földdé változik. E szétválasztó mozgástól fogva megszületik a „Taiji”, magába
foglalva, a Yin-t és a Yang-ot. Ennek következményeként megjelenik, amit három
kincsnek neveznek, az Ég, a Föld és az Ember. E három kincsből származik a négy
irány és az öt változó állapot.
Az „öt
változó állapot”, a víz, a fa, a tűz, a föld és a fém. Ez megfelel Taijiquan öt
mozgásának, balra- és jobbra fordulni, előre- és hátralépni, és végül megőrizni
a középponti egyensúlyt. Ebben a folyamatban teremtődik a „hat harmónia”,
amelyben egybeolvad a külső mozgás a belsővel és létrejön az alsó- és felsőtest
koordinációja. Aztán a „hét csillag” teremtődik, melyek szimbolizálják a test
legjelentősebb ízületeit, melyek a térdek, csípők, vállak, bokák, könyökök,
csuklók és a gerinc. Amikor a Taijiquan-t gyakorlod, mind a „hét csillag”
forog, tehát a forma gyakorlásával mindegyik ízületnek forognia kell, hogy
megjelenjen a koordináció az egész testben. Ezt követően, ami teremtődik, az a
„nyolc trigram” és a „kilenc palota”, ami a nyolc jósjel és a központ. A
tízedik, a „Wuji” külső nyugalma és belső mozgása. A belső mozgásából a „Wuji”
megalkotja a külső mozgást. A Taiji-ban, amikor a belső mozgás kívül
megjelenik, táplálja az elmét. A belső és külső mozgás ötvözete segít
megteremteni a nyugalmat, mivel a mozgásban ott van belül a „nyugalom”, hogy
megteremtse a lelki lényeget. Amikor gyakorlod a nem mozgást, mint a „Wuji”-t,
akkor táplálod a lelki életed. A mozgásban pedig táplálod a fizikai testet.
Hogy
fejleszd a Taijiquan jártasságodat, kezdettől fogva művelned kell a nyugalmat
és az ürességet. Az egész forma alatt nyugodtnak és üresnek kell lenned, meg
akkor is, amikor felszabadítod, kiengeded az erőt. Nagyon fontos, amikor a
formát csinálod, hogy az elejétől a végéig folyamatosan azt érezd, mintha
óvatosan vékony jégen sétálnál. Könnyűnek kell lenned, és hajlékonynak
(alkalmazkodónak), és nem túl keménynek, vagy túl engedőnek. Ez az ahogyan
képes leszel változni annak megfelelően, amilyen hatás ér. Ha túl korlátolt,
túl feszes, vagy túl kemény vagy, nem leszel képes könnyen változni.